Ezen a héten ér véget a 40 napos böjt, és újjászületik a természet. A nagyhét csütörtökén megszűnik a harangozás: - "a harangok Rómába mennek" - közismert szólás szerint, legközelebb nagyszombaton szólalnak meg újra.
A húsvétot megelőző nagyböjt utolsó hete a nagyhét, mely virágvasárnappal kezdődik és húsvétvasárnappal ér véget. Virágvasárnappal indul a húsvéti ünnepkör. Ezen a napon Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére az emberek barkaággal mentek a templomba. Az egyházban a nagyhét rendeltetése, hogy megemlékezzünk Krisztus szenvedéseiről. Ezen a héten ér véget a 40 napos böjt, és újjászületik a természet. A nagyhét csütörtökén - nagycsütörtökön - megszűnik a harangozás: - "a harangok Rómába mennek" - közismert szólás szerint, legközelebb nagyszombaton szólalnak meg újra. Ez a nap egyben Jézus szenvedésének kezdete is.
Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legnagyobb böjt és gyász ideje. A pénteki napot általában szerencsétlennek vélték. Ilyenkor tiltották az állattartással és földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem szítottak tüzet és nem sütöttek kenyeret sem.
Nagypénteken hajnalban volt szokás a patakra menni és abban megmártózni. Aki ezen a napon folyóvízben megmosakodott az egész évben szerencsésnek mondható volt - tartotta róla a hiedelem.
Húsvét megünneplése már nagyszombat délutánján megkezdődik. Ismét megszólalnak a harangok, ekkor ér véget a nagyvennapos böjt, a hústól való tartózkodás - innen származik az ünnep magyar elnevezése is.
A nap legfontosabb eseménye a templom keresztelővizének megszentelése volt. Azt tartották erről a vízről, hogy akit először ezzel az "új vízzel" megkereszteltek, egész életében szerencsés lesz.
Húsvét vasárnapján is fontos szerepe volt a víznek. Úgy tartották, aki hamarabb merít vizet, az lesz a szerencsés. Szokás volt még piros tojást tenni mosdóvízbe és arról mosakodni, hogy az egész család egészséges legyen. A régi húsvét legszebb eseménye volt az ételszentelés.
A délelőtti misére gondosan előkészített, kendővel letakart kosárral mentek a hívők, húsvéti sonkát, bárányt, kalácsot, tojást, sőt még bort is vittek megszenteltetni a templomba. A pap megáldotta az ételeket. A hosszú böjtölés után ezeknek az ételeknek az elfogyasztásával kezdődött újra a húsfogyasztás, a "hús vétele". A húsvéti ételszentelés egyes falvakban még máig is élő hagyomány. A megszentelt ételek maradékához is sokféle képzet kapcsolódott: pl. a szentelt kalács maradékát a tyúkoknak adták, hogy sokat tojjanak. Szokás volt az is, hogy a megszentelt tojást a család közösen fogyasztotta el, azért, hogy ha eltévednének jusson eszükbe, hogy kivel ették a húsvéti tojást és hazataláljanak.
Forrás: www.sze.hu
Plébániánk nagyheti szertartásai:
NAGYCSÜTÖRTÖK: reggel nincs szentmise
18:00 -kor szentmise az utolsó vacsora emlékére
- lábmosás szertartása
- oltáriszentség elvitele, oltárfosztás, virrasztás
NAGYPÉNTEK:
E napon nincs szentmise.
16:30-tól keresztút a kertvárosi utcákon. A keresztút útvonala a hirdetőtáblán megtekinthető, és bárhol lehet csatlakozni. Az esti szertartás nem 18 órakor, hanem a keresztút után kezdődik.
E szertartás a következőképpen épül fel:
- leborulás
- passió éneklés
- hódolat a kereszt előtt
- áldozás
- prédikáció a szentsírnál
Ne feledkezzünk meg róla, hogy nagypénteken szigorú böjt van!!!
NAGYSZOMBAT: az egyház gyásznapja, e napon nincs szentmise.
Délelőtt 9:00 órától gyónási lehetőség, gyermekek és felnőttek számára.
Ugyancsak nagyszombaton,
19:00 -kor kezdődik a feltámadási szertartás
- tűzszentelés
- húsvéti örömének
- olvasmányok
- vízszentelés,
- keresztségi ígéretek megújítása
- szentmise, majd a feltámadási körmenet
A szertartás után lesz az ételmegáldás.
HÚSVÉTVASÁRNAP, Jézus feltámadásának ünnepe. A reggel 8 órai szentmise után elvégezzük, az ilyekor szokásos ételszentelést. Szentmisék a szokásos ünnepi rendben lesznek: 8-kor reggeli mise, 9:30-kor gyermekmise, 11-kor ünnepi nagymise, 15:00-kor horvát nyelvű szentmise, 18-kor esti mise.
HÚSVÉTHÉTFŐn a szentmisék ünnepi rendben lesznek.