Albert Einstein egyszer egy levelében, melyet lányának címzett, megfogalmazta mi is valóban az Univerzum ereje. A szeretet mindent felülmúl, tudhatjuk meg ezt írásából :)

Miért nincs hatása?

A kísértő gondolat

Ha a rózsafüzér imádság nagy kegyelmi ajándékait átelmélkedjük, akkor önkéntelenül felébred lelkünkben a vágy, hogy ezt a drága imádságot mi is mindig buzgó szívvel végezzük, s a magunk számára is gyümölcsözővé tegyük.

Sokszor elhatározzuk, buzgón fogjuk imádkozni Mária legkedvesebb imáját, a szentolvasót, hogy biztosítsuk az Ő pártfogását és segítségét a keresztény tökéletességre való törekvésünkben, s az örök boldogság elnyerésében. Mégis föltámad bennünk a kísértő gondolat: mindennap buzgón elimádkoztam, s mégsem tapasztaltam azokat a kegyelmi ajándékokat, melyeket a Szűzanya megígért. Nem éreztemátalakító katását, nem tapasztalom, hgoy a lelkem közelebb jutott volna a Boldogságos Szűzhöz. Ilyenkor elkedvetlenedünk, s nem jó lélekkel, nem buzgón végezzük a rózsafüzért.

Nehézségek

Sokszor bizony tényleg nincs meg a rózsafüzér imának az a hatása, amelyet Boldog Alanus hirdet. Igen, a rózsafüzér egyszerű imádság, de amilyen egyszerű, olyan nehéz is. E nehézség oka elsősorban az, hogy nagyon gyakran végezzük. Minél gyakrabban mondunk valamilyen imát, annál nehezebb azt jól végezni. Másik ok a visszatérő imaforma. Az Üdvözlégyek és a Miatyánkok megszokottakká válnak. De harmadszor az is nehézség, hogy egyes szerzetekben, társulatokban kötelező ima Az előírt, kötelességből végzett ima sokkal nehezebben megy, mint az, amelyet önként vállaltunk. Az önként vállalt imát buzgóságunk fűti és hatja át, s ha lelohad buzgóságunk, el is hagyhatjuk.

Miként végezzük jól?

A szentolvasó kegyelmi ajándékainak elnyerése céljából tudnunk kell, miként végezzük jól ezt az imát.

Kellő lelkülettel imádkozzunk!

A rózsafüzér jó végzéséhez szükséges, hogy meglegyen a kellő lelkület, amely minden imához, de különösen a rózsafüzér imához feltétlenül szükséges. Ha el akarjuk nyerni ennek az imádságnak kegyelmi ajándékait, lehetőleg a kegyelem állapotában kell lennünk. Mert minél tisztább a lélek, annál nagyobb szeretettel hallgatja meg imáját a mennyei Atya. A bűnös állapotban elmondott ima sem értéktelen. A megtérés kegyelmét eszközli ki, de érdemszerzés nélkül.

Bűnbánó lélekkel mondjuk!

Ilyenkor a rózsafüzér elmondása előtt fel kell indítani a tökéletes bánatot. Ha bocsánatos bűn terheli lelkünket, akkor is indítsuk fel a tökéletes bánatot, mielőtt a rózsafüzér imához hozzákezdenénk, s így biztosan megnyerjük mindazokat a kegyelmeket, amelyekről elmélkedtünk. Sőt a Boldogságos Szűz még nagyobb szeretettel és gyengédséggel hajol le a bűnbánó, imádkozó gyermekéhez. A földi édesanya is sietve szalad síró gyermekéhez, aki megütötte magát, megsimogatja, fölemeli, beköti sebeit, és vigasztalja. A Szűzanya is nagy szeretettel hajol le a megtérő, bűnbánó lélekhez, fölemeli, beköti sebeit, annál nagyobb szeretettel, minél jobban megütötte magát, minél jobban beszennyezett volt a lelke.

Szívből jövő legyen

A bűnbánat szelleme sem elégséges a tökéletes imádsághoz. Több kell ennél! Azt mondja a Szentírás:„Ez a nép ajkával tisztel, ám a szíve távol van tőlem” (Mk 7,6). Sokszor ez a baja a mi rózsafüzér imánknak is. Csak ajkunk mormolja: „Ave! Üdvözlégy Mária”, de szívünk nem emelkedik fel a Szűzanyához. Tehát a harmadik szükséges kelléke a jó rózsafüzér imának, hogy szívünkből törjön föl.

Ez azt jelenti, hogy szívünk melege, egész szeretete és benső vonzalma nyilatkozzék meg a rózsafüzér imában. Nem volna egészen tökéletes szándék, hacsak az vezetne bennünket az ima elmondásában, hogy megnyerjük az ajándékokat, melyeket Szűz Mária ígért. A tiszta szándékú rózsafüzér imádságban gyermeki szeretetünk, odaadásunk nyilatkozzék meg Ő iránta. Ha így végezzük az Isten Anyja előtt ezt az imát, akkor egészen bizonyos, hogy az ég bensőséges kegyelmi harmata hull reánk.

Áhitattal végezzük!

Áhítatos lélek is szükséges a buzgó, jó imádsághoz. Ez a szó: áhítat, sok mindent magában foglal. Nemcsak azt, hogy a figyelem ne legyen szétfolyó, hogy akarjon arra gondolni az ember, amit az imában mond, hanem azt is jelenti, hogyott legyen a szív és az értelem, benne legyen test és lélek is. Benne legyen az az alázat, bensőséges tiszte-let a Boldogságos Szűzzel és az Úristennel szemben, ami a jó imádság-hoz szükséges. Az alázatosság nagyon fontos az imánál. Ha ez nincs meg, olyanok vagyunk, mint Krisztus példabeszédében a gazdag farizeus, aki a templomban büszkén előrement, s elsorolta, mennyivel különb ő, mint a szegény vámos. Ilyen a mi rózsafüzér imánk is, melyből hiányzik a mélységes alázat. Az áhítatos imában bizalomnak, gyermeki gyengéd szeretetnek, odaadásnak kell lennie.

Rózsafüzér imáinkkal úgy forduljunk a Boldogságos Szűzanyához, hogy mindent Tőle várjunk. Amíg az első buzgóság lendülete tart, addig könnyű az igazi áhítat. Később jön a megszokás, a fáradtság és buzgalmunk ellankad. Ilyenkor önmegtagadást kell gyakorolnunk. Vigyázzunk, úgy ne járjunk, mint Boldog Hermann premontrei atya. Már gyermekkora óra bensőséges viszonyban élt a Boldogságos Szűzzel. A Szűzanya sok kegyelmet juttatott neki. Egy alkalommal meg is jelent előtte a Boldogságos Szűz, ragyogó fényes ruhában, s közölte vele, azért látja őt oly szépnek, mert eddig nagyon buzgón végezte a rózsafüzért. Később azonban megszokottá vált az imdáság, elmúlt a lendületes buzgóság, kisebb ahitattal végezte a rózsafüzért. Újra megjelent neki a Boldogságos Szűz, szomorú arccal, kisírt szemekkel.

Boldog Hermann megdöbbenve kérdezte: Mért oly szomorú? „Olyannak látsz – felelte a Szent Szűz –, mint amilyen a te szívedben vagyok Úgy bánsz velem, mintha megvetnél.” Boldog Hermann elszomorodott, s erősen elhatározta, hogy ezentúl ismét nagyon buzgón végzi a rózsafüzért.

A rózsafüzér imádkozásánál több hiba is elő szokott fordulni.

A határozott szándék hiánya

A leggyakoribb hiba, hogy nincs meghatározott szándékunk, melyet az ima elmondása előtt felindítanánk. Nem föltétlenül szükséges ugyan a határozott szándék, de ahhoz, hogy meglegyen az áhítatos lelkület, elengedhetetlen.

Vannak esetek, amikor a közösség tűzi ki az imaszándékot, de legtöbbször szabadon rendelkezhetünk felette. Ilyenkor emlékezzünk meg azokról, akik imáinkba ajánlották magukat, az Egyházról, főpász-torunkról, Isten szolgáiról! Emlékezzünk meg elöljáróinkról, barátainkról, sőt ellenségeinkről is! Sokféle szándékra, saját magunkért is felajánlhatjuk az imát.

Le is mondhatunk saját szándékainkról és imádságunkat felajánlhatjuk Szűz Mária Szeplőtelen Szíve szándékára. Ilyenkor a Szűzanya szabadon rendelkezhet imádságunk értéke fölött.

A szándék felindításának nagy a haszna, olyan, mint az elektromos áram: áttüzesíti, megfeszíti lelkünket.

Ne mondjuk a rózsafüzért rossz szándékból!

A második hiba az, hogy nemcsak, hogy nincs jó szándékunk, hanem rossz szándék él a lelkünk mélyén. Csodálkozunk ezen? Pedig így van, ha az a szándékunk, hogy minél gyorsabban végére érjünk az imának. Ha ezzel a szándékkal állunk a Boldogságos Szűz elé, vajon kedvesek lehetünk-e előtte? Miért ez a szándékunk? Hogy minél előbb túllegyünk rajta, mert terhet látunk benne Ez a gondolat megbénítja lelkünk szavát, s ezért meg kell tisztítani lelkünket ettől. Ne legyen nehéz nekünk a rózsafüzér! Próbáljuk meg igazán a Boldogságos Szűz iránti szeretetből, engesztelésből, egész lélekkel, mély tisztelettel végezni, és akkor tapasztalni fogjuk, hogy nem lesz teher a rózsafüzér, legföljebb édes teher, melyet örömmel, szívesen viselünk.

Ne hadarjuk!

Harmadik komoly hiba a rózsafüzér végzésénél az, hogy nagyon gyorsan mondjuk. A megszokás miatt sokszor sietve, sőt hadarva mondjuk a Szüzanya legkedvesebb imádságát. Ilyenkor megszűnik a lélek figyelme, megszűnik az áhítat. Hogy a lélek evezze azt az édes mézet, melyet Isten a rózsafüzér imában elrejtett, szükséges, hogy a titkok között egy kis szünetet tartsunk. Szent Grignon Lajos ajánlja, hogy álljunk meg egy-egy pillanatra. Tapasztalni fogjuk, hogyha lassabban megfontoltabban végezzük a rózsafüzért, akkor ki tudjuk szedegetni belőle azt a lelki tartalmat, amely e szép imádságban rejlik. Nekünk is úgy kell tennünk, mint a méhecskéknek, amellyek addig nem szállnak tovább, míg a virágkelyheket sorjában ki nem ürítették.

Végezzük buzgón!

Végezetül idézzük emlékezetünkbe azt a szép példát, melyet Szent Grignon Lajos írt Alanus de Rupe-ról: Egy buzgó lelkiatya azt kérte egyszer három nővértől, akik lelki leányai voltak, hogy imádkozzák buzgón a rózsafüzért egy éven keresztül. Kívánságát teljesítették. Egy év múlva, Gyertyaszentelő ünnepén megjelent nekik a Boldogságos Szűz tündöklő ruhában, Szent Ágnes és Szent Katalin kíséretében. A Boldogságos Szűz a legidősebb nővérhez lépett és szólt: Köszönöm, hogy buzgóságoddal ilyen szép ruhát készítettél számomra! Egy óra múlva a másik nővérnek egyszerű zöld ruhában jelent meg, és így szólt: A te imádságod ezt a ruhát készítette számomra. Majd újabb óra elteltével piszkos, rongyos ruhában a legfiatalabb nővérnek is megjelent a Szűzanya. A te imád – mondotta a Szent Szűz – ezt a ruhát készítette számomra De ezt is köszönöm neked. A kis nővér keserves sírásra fakadt és kérte, hogy még egy évig mondhassa a rózsafüzért. Amikor letelt az év, még szebb ruhában jelent meg a Szűzanya, mint legelőször és így szólt: Holnap már együtt leszünk a mennyei dicsőségben!

A legszebb ruhát készítsük! Ha mi is láthatnánk a Szűzanyát a magunkkészítette ruhában, igyekeznénk buzgó imával fényes ruhát szőni neki.

karizmatikus.hu

„Legyen áldott az Isten és Urunk, Jézus Krisztus Atyja, aki minket nagy irgalmában Jézusnak a halálból való feltámadása által új életre hívott, az élő reményre.” (1Pt 1,3) Jézus Krisztus feltámadása az élet realitása. Sok mindent ismerek a világból, tartok fontosnak az eseményekből, életem elválaszthatatlan részének tekintem azokat. Kész vagyok áldozatot is hozni ezekért. Majd valamikor kiderül: tévedtem, hamis, fölösleges dolgokra fordítottam időt, energiát, pénzt, egészséget. Hamis világot alakítottam ki, értelmem, érzelmem, akaratom olyan valóság előtt hódolt, amely nem is létezik, csak az igazság látszatát kelti. Mert hazug, cél és távlat nélküli, önmagamra irányuló, mások és a magam sérüléseire épülő. Kegyetlen szembesülés ez. Reményvesztetté, élettelenné, a jövőről lemondóvá, magányossá tesz. S kész vagyok számolatlanul fizetni annak, aki a szabadítás, a gyógyulás, az egészség, a szép jövő ígéretét énekli. Sodorva befelé a felszínesség, a hazugság, a látszatvilág mélységeibe. Ki szabadít meg magamtól, hazugságaimtól, csalódásaimtól?