Málom 1954 óta Pécs városához tartozik, az un. Pécsi víztől délre húzódó dombvonulat, egyik Északra néző lapos völgyében fekszik. A falut szinte koszorúként öleli át a közeli "Rózsadomb" és a Malomvölgyi úti lakótelep. A málomi településrész templomának szentélye román, ill. gót stílusú, XII. századi eredetű, a bővített rész a XVIII. században készült barokk stílusban.
Az egyhajós homlokzati tornyos templom három építési periódusban alakult ki. Félköríves szentélye és hajójának első boltszakasza déli homlokzatán nyílt kapuja, fölötte három résablakkal román kori. A gótika idején a hajót nyugat felé meghosszabbították, s a román kapu elfalazása után új csúcsíves kaput építettek. A barokk korban átépített gótikus toldás és a torony sima, meszelt vakolata különbözik a román kori résztől. A templom belsejének különleges értékei a feltárt falfestmények. A szentély falán, árkádokban álló apostolok szobrainak maradványai láthatók a XII. századból. A templom diadalívén is maradtak freskótöredékek. Az 1970-es évek elején a templom műemléki helyreállítása megtörtént, amikor is a belső felújítás során új liturgikus tér került kialakításra, és a freskókat is restaurálták. Azóta a templom folyamatosan megújul. Sor került a templom körüli, földben lévő pangó víz elvezetésére, a tetőszerkezet megerősítése, új műemlékcserép fedésére, a torony felújítására, a XV. században kibővített meszelt falak külső és belső tatarozására. A megújított építmény külső (disz) megvilágítása is megvalósult. A templom közvetlen közelében található a műemléktemető, melyben már nem lehet temetkezni. 2007-ben a közösség kezdeményezésére megalakult a Málomi Szent József Egyházközség Egyesülete, melyet a bíróság nyilvántartásba vett, és alapszabályban rögzítette céljait. Az tartalmazza a lelkiség mellett az Árpád-kori műemlék templom megóvását, védelmét, turisztikai látványként való bemutatását.
"Az 1954-ben Pécshez csatolt falusias településrész D-Ny-i szélén áll a középkori eredetű templom, melyen négy nagyobb építési periódus figyelhető meg. A szentély és a csúcsíves dongaboltozattal fedett románkori hajó a 13. sz. második felében épülhetett. Műemléki feltárás során előkerült a D-i oldalon a félköríves záródású bejárat, valamint félköríves záródású résablakok. A szentély kupoláján a Maiestat Domini, A Trónoló Krisztus, a szentély belső köpenyfalán az Apostolok falfestésének maradványai. A 15. sz. végén a hajó Ny-i falát áttörték,, és Ny-i irányban új hajórésszel bővítették, a D-i befalazták és a bővítményen újat nyitottak. A D-i oldalra néző három ablakot a korábbiakhoz hasonló két újjal egészítették ki. A török hódoltságot szerencsésen vészelte át több Pécs környéki román kori templommal együtt (Cserkút, Kővágószöllős, Kővágótöttös, Bakonya, Hetvehely). Az 1750-es években földrengés rongálta meg, ezt követően a gótikus hajószakaszt csehsüveg boltozattal fedték le, külsejét barokk homlokzati elemekkel látták el. A 19. sz. első felében a templomot felújították. A század végén a templom É-i oldalához sekrestyét és karcsú Ny-i tornyot építettek és új bejárati ajtót nyitottak. Ekkor készült el a Szt. József tiszteletére szentelt templom főoltára, Mücke József Ferenc[1] oltárképével. Műemléki helyreállításra a 70-es években került sor, a román kori és gótikus emlékek feltárására, a freskótöredékek szakszerű restaurálására. Az oltárépítményt elbontották, az oltárképet a hajó É-i oldalán állították fel."
A templom időközben elöregedett teteje cserére szorult. Pályázati pénzből 2009-ben felújítottok a templom tetejét, majd a következő évben ugyancsak pályázatból a templom tornyát, külsejét belsejét, és 2011-ben konzerváltuk a templom legértéksesebb részt, a freskókat és a középkori részt kívülről.
Málom története
Málom Pécs egyik külső városrésze, 1954-ig önálló község volt. Már a "pécsi templom építésénél" említik 1200 körül. A málomi határ mentén, az 1860-as években még nyolc malom működött. A Málom helynév Árpád-kori névváltozatai: Malu(n), Malim, Malom, Malun azt dokumentálják, hogy a mai Málom helységnevünk a szláv eredetű mlim 'malom' szóval hozható kapcsolatba.
Árpád kori falu, ami a török alatt is folyamatosan lakott maradt. A Pécsi-medence és a Baranyai-dombság határán, kb.
130-200 m tszf magasságú, kissé tagolt felszínen fekszik. 1800 körül németek is betelepültek, de többségében magyar
lakosa maradt. 1955-ben Pécshez csatolták. Hozzá tartozik a Málom-hegy és a Malom-völgy, ahol rekreációs célokra
mesterséges tavakat duzzasztottak fel. Nevét a szomszédos völgyben korábban működő vízimalmokról kapta.
Pécs Lexikon (főszerkesztő: Romváry Ferenc) Pécs, 2010. I/483
